Egy napló, ahol kiírhatom azt is, amit a másik blogomon nem. Itt nem kell 32 foggal vigyorognom mindig. Ide járok panaszkodni, kiönteni a sok szart, meg úgy általában utálni az egész világot. Barátok és család hiányában, kellett egy hely, ahol meg tudom osztani azt is, ami fáj.

Friday, 21 January 2011

Faszom

11 óra meló után hazaértem, nekiálltam megfőzni a másnapi ebédjét (már ezt is kifogásolta, hogy "ha nincs otthon bolognai szósz, akkor minek olvasztottam ki a daráthúst? Előbb meg kellett volna néznem, hogy van-e a spájzban. Miért nem gondolkodom előre?" Gondoltam összedobok egy tuti kis bolognai szószt majd én, de tudom, hogy az a baja, hogy így kint vagyok a konyhában és nem vele a szobában, és nem szexelek vele...)

Majd megkértem, hogy mosogasson el (két darab műanyag dobozka, egy közepes méretű műanyag vágódeszka, 2 kés, villa, egy kis kanál). Ezt is csak azért kértem, hogy gyorsabban meglegyek a konyhával, és akkor belefér még az esti kötelező szex.

Nagy duzzogva nekiáll elpakolni a szárítóról, majd megjegyzi lesajnáló nevetés közepette, hogy ez nem igaz, hogy összecsöpögtettem a tiszta edényt a hús levével. És undorodva helyezi vissza az kézbefogott üvegedényt a mosogatóba. Sütött róla a lenézés, hogy én még ebben is béna vagyok, ezt is elbaszom.

Ekkor közöltem, hogy elég lesz, menjen be, nem akarom, hogy segítsen.
Megsértődött, bement, azóta nem szólunk egymáshoz.
Így megy ez, átlag hetente egyszer. Faszom kivan...